Minden görényben ott él az ősi ösztön a harapás.
A természetben többek között ez biztosítja a túlélésüket és ezt az urbanizáció sem tudta kiölni belőlük. Azt kell velük megértetnünk, hogy van egy határ, amit ha átlépnek, akkor mi is „.kimutatjuk, a fogunk fehérjét”….

Első lépésben mindig derítsük ki a harapás okát.
Nem mindegy, hogy az állat félelemből, agresszióból, fájdalomból, játékból, vagy esetleg éhségből kifolyólag harap.
A problémához mindig az oknak megfelelően álljunk hozzá.

Nagyon fontos:

Ne féljünk a görénytől, mert megérzi és kihasználja!
Igazi kis terroristák tudnak lenni, ha az elbízzák magukat ilyen téren.

A kölyök szelídítése:

Amikor hozzánk kerül egy 6 hetes kölyök még nem tud igazán nagy kárt tenni bennünk, de ettől függetlenül
már a kezdetektől legyünk vele nagyon következetesek.
Ha erősen harap csukjuk össze a száját, rázzuk meg a fejét, csípjük meg finoman az orrát, vagy az ujjunkkal nyomjuk lefelé a nyelvét a szájában és közben mondjuk neki, hogy „NEM”.
Ezeket a negatív élményeket hamar összekapcsolja a harapással és igyekszik elkerülni.

Ahogy a görénykölykök cseperedni kezdenek (főleg a hímek), hajlamosak a „kamaszkori harapásra”.
Ez egyszerűen az ivaréréssel van kapcsolatban, hisz igyekszik saját territóriumot kialakítani és ezen csakis saját magát tekinti domináns egyednek.
Ebben az esetben meg kell vele értetni, hogy a domináns egyed a lakásban a gazdi. Persze egy hosszas monológ ilyenkor vajmi keveset tud érni. A legegyszerűbb, ha harapás vagy túl durva játék esetén a grabancát megragadva a földre szorítjuk, ahogyan ezt egy nála erősebb görény tenné.
Néha egy-egy kisebb pofon vagy orrpöckölés is hatásos tud lenni. Fontos, hogy egy ilyen nevelő jellegű nézeteltérés után mindig simogassuk meg a görényt, hogy ne féljen a kéztől.

Elvadult állatok szelídítése:

Előfordul, hogy felnőtt elvadult vagy rossz sorsú állat kerül hozzánk. Ezeknél, az állatoknál az első feladat, hogy kiderítsük az előéletüket. Amennyiben erre nincs lehetőség akkor pár napig, csak figyeljük az állat reakcióit.
Saját tapasztalataim alapján állíthatom, hogy ezek az állatok rengeteget tudnak „mesélni” a sorsukról, csak figyelni kell őket. Ha rosszul bánnak egy görénnyel, akkor az, nem fog bízni az emberekben.
Második lépésként tehát kezdjünk el az állat bizalmába férkőzni. Itt ismételten az első lépés jön, hiszen egy ilyen rosszsorsú kis jószágnak mindig vannak olyan dolgok, amit nehezen visel (pl.: ha állandóan bezárták, akkor a ketrecet nem fogja szívelni; ha éhezett akkor, nem fogja tűrni, hogy evés közben hozzányúljanak).
Mindenképpen éreztessük vele, hogy nálunk, biztonságban van. Az első pár napban minden igényét elégítsük ki. Ha elkezdődött a bizalom kiépülése, akkor továbbléphetünk.
Próbáljuk meg megsimogatni. Ha nagyon agresszív, akkor eleinte egy puha rongyot alkalmazzunk, ennek célja, hogy rájöjjön, hogy az érintés nem mindig rossz. Lehet puszta kézzel is próbálkozni, de ilyenkor számolni kell némi véráldozattal.
Én soha nem szoktam kesztyűvel nyúlni a görényekhez és ezt másnak sem ajánlom. Nem a kesztyű lesz a gazdája. Nem azt kell megtanulnia, hogy a kesztyűt ne harapja meg, hanem, hogy az emberi kezet ne bántsa.
Néhány nap, (de esetenként hetek) múlva már nem fogja különösebben zavarni, ha hozzányúlunk, megsimogatjuk. Fokozatosan egyre többet érjünk hozzá, játszunk vele,
ő pedig szépen lassan bízni fog bennünk.
Sokat elérhetünk jutalmazással is (pl.: simogatás közben még valamilyen csemegével is kínáljuk meg.)

Ezeknek, az állatoknak a teljes megszelídítése hónapokat igénybe vehet és rengeteg türelem és kitartás szükséges hozzá, de állítom, hogy nem lehetetlen feladat és mindenképpen megéri.

Félreértett harapások:

Sokan megijednek, amikor a görény egy szempillantás alatt ott terem a kezüknél, megharapja, majd nyitott szájjal pattogva hátrálni kezd. Nos ez nem azért van, mert kedvencünk egy megvadult szörnyeteg.
A görényeknél ez a játékra való felhívás.
A görények egymás között sokkal durvábban játszanak, mivel az ő bőrük rendkívül erős. „Sajnos” a mi bőrünk nem erre a játékos csipkedésre van kitalálva, így könnyebben megsérül kedvencünk egy ilyen magánakciójánál.
Ezek a sérülések (és ez a legtöbb harapásra is érvényes) könnyebben megúszhatóak, ha nem rántjuk el a kezünket, amikor a görény szájába kerül. Mivel a fogaik meglehetősen élesek, a kéz elrántása nagyobb sérülést okoz, mert az állat foga ilyenkor végigkarcolja a bőrünket.
Azonban ha a szájában hagyjuk, könnyedén leszedhetjük sérülés nélkül is, sőt a legtöbb esetben a görény nem is igazán akar harapni, inkább csak bekapja az ember kezét.

Néhány szó a „szájzárról”:

A „szájzár” lényegében a harapásnak a legkeményebb formája. A görény ráharap valamire és a fogait teljesen összezárja rajta.
A tévhittel ellentétben, a görény nem azért nem engedi el ilyenkor az áldozatot, mert nem tudja, hiszen ha az ellenségére rossz helyen szájzárazna, és nem tudná elengedni akkor az, az életébe is kerülhetne.
Ő bármikor elengedhetné az áldozatot, csak nem akarja, pl.: két hím között a párzás jogáért vívott harcokban az a hím győz, amelyik kitartóbban és erősebben tudja az ellenfelét a verekedés közben harapni.
Ezért hát ő harap, amíg csak tud.
Akár félelemből, akár domináns viselkedésről legyen szó, a görény ösztönei azt diktálják, hogy a jövője múlik azon, hogy meddig bírja szorítani az ellenfelet.


A szájzár leszedése a következőképpen történjen:
két ujjunkat a görény szájának két sarkában (szájzugban) nyomjuk befelé, majd lefelé teljes erőnkkel. Ilyenkor hajlamos visszafogni a másik kézre, amivel éppen próbáljuk lefeszegetni.
Vigyázzunk, hogy nehogy a fogait kitörjük. Nem könnyű feladat, főleg, ha mindeközben minket csócsál a drága. A görényharapás okozta sebet, mindig fertőtlenítsük.

Egyéb ötletek a harapásról való leszoktatáshoz:

Kereskedelmi forgalomban már kaphatóak ún.
„keserű-spray” nevű, kellemetlen ízű készítmények, amelyekkel, az ujjunkra kenve bosszantó meglepetést szerezhetünk a görénynek harapás esetén.
Hasonló elven működik az erős paprika, bár nem mindig válik be. Amennyiben nagyon elvadulna kedvencünk játék közben egy üdítő hidegzuhany észhez tudja téríteni (persze figyeljünk nehogy megfázzon).
Valamint végső de nem utolsó sorban visszaharaphatunk a görénynek. Sok esetben rendkívül hatásos tud lenni.